Hogyan kezeli a test a félelmet és a szorongást
A félelem egy univerzális tapasztalat, amely a túlélés eszközeként formálta evolúciónkat.
De mi történik valójában a testünkben, amikor félünk? Tudjon meg többet arról, hogy a test hogyan reagál a félelemre, a félelem és szorongás megtapasztalásával kapcsolatos struktúrákról és funkciókról, valamint arról, hogy milyen tápanyagokat kellene fogyasztania a reakciók egyensúlyba hozásához.
Amygdala
Agyunk halántéklebenyeinek mélyén fekszik az amygdala, egy mandula alakú szerv. Az amygdala, amely a limbikus rendszer része, kulcsszerepet játszik az érzelmi feldolgozásban, különösen az érzelmi válaszok modulációjában és memóriájában. Ez a szerv kölcsönhatásba lép az agy más területeivel, például a prefrontális kéreggel és befolyásolja a döntéshozatalt, a társadalmi interakciókat és más érzelmeket. Ez a félelemközpontunk, és villámgyors. Amikor valami ijesztő dologgal találkozunk, az amygdala megkapja ezeket az érzékszervi információkat, és elkezdi kiértékelni a fenyegetettsége szintjét.
1. lépés: Küzdj vagy menekülj
A félelemre adott azonnali válasz az, hogy a test „küzdj vagy menekülj” reakcióba lép. Amint az amygdala riadót fúj, fiziológiai reakciók sorozata indul el. Az elsődleges válaszmechanizmus a küzdelem vagy menekülés reflex, amelyet az autonóm idegrendszer irányít.
Adrenalinlöket: A mellékvesék adrenalint (epinefrint) pumpálnak a véráramunkba. Ez a hormon növeli a szívfrekvenciát, több vért pumpál az izmokba, és felkészíti a testet a gyors cselekvésre.
Szapora légzés: Tüdőnk túlórázik, hogy oxigénben gazdag vért szállítson a létfontosságú szervekhez és izmokhoz.
Felfokozott érzékszervek: A pupillák kitágulnak, több fényt engednek be és élesebbé teszik látásunkat. A hallásunk is romolhat.
Izomfeszültség: Az izmok több vért kapnak, és készen állnak a cselekvésre, akár a veszély elleni harcról, akár az az elől való menekülésről van szó.
2. lépés: A hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg (HPA) tengely.
Míg az azonnali válasz másodperceken belül megtörténik, a szervezet másodlagos reakcióját a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg (HPA) tengely szabályozza.
Immunitás + Gyulladás: A kortizol az immunrendszer válaszát is modulálja, elnyomja a nem alapvető funkciókat és csökkenti a gyulladást.
Metabolikus eltolódás: A kortizol biztosítja, hogy a szervezet elegendő energiával rendelkezzen azáltal, hogy emeli a vércukorszintet és növeli az agy glükózfelhasználását.
Kortizol felszabadulás: A hipotalamusz kortikotropin-releasing hormont (CRH) szabadít fel, amely az agyalapi mirigyet adrenokortikotrop hormon (ACTH) kiválasztására készteti. Az ACTH serkenti a mellékveséket a kortizol, a stresszhormon felszabadítására.
A különbség a félelem és a szorongás között
A félelem és a szorongás közötti különbség felismerése elengedhetetlen a reakcióink megértéséhez és a megfelelő beavatkozások vagy leküzdési mechanizmusok megtalálásához. A félelem eredendően védelmező. Életben tartotta őseinket, figyelmeztetve őket a ragadozókra és más fenyegetésekre. A félelem azonnali, közvetlen válasz egy ismert vagy vélt fenyegetésre. Modern világunkban, ahol sok félelmünk pszichológiai, nem pedig közvetlen fizikai fenyegetés, fontos felismerni, mikor válik maladaptívvá ez a védelmi mechanizmus.
A szorongás a nyugtalanság vagy félelem általános érzése egy lehetséges jövőbeli fenyegetéstől vagy egy bizonytalan kimeneteltől. Krónikusabb és tartósabb. Fennmaradhat és idővel megismétlődhet, különösen akkor, ha a probléma forrását nem kezelik. Az egészségünkkel, kapcsolatainkkal vagy jövőbeli életeseményeinkkel kapcsolatos aggodalmak krónikusan ismétlődő gondolatokká fejlődhetnek, amelyek azonnali félelemre adott válaszként hatnak a testre, de hosszú távon. A fenyegetés elmúltával a szervezet általában visszatér normál állapotába a paraszimpatikus idegrendszeren keresztül, amelyet gyakran a "pihenés és emésztés" rendszerének neveznek. Ha azonban a félelem forrása továbbra is fennáll, vagy ha folyamatosan stresszhatásoknak vagyunk kitéve, a szervezet folyamatosan fokozott éberségben marad.
A szorongó gondolatok és fizikai reakciók e hosszú távú képlete mind fizikailag, mind pszichikailag komoly terhet róhat a szervezetre.
A stresszhormonoknak, például a kortizolnak krónikus expozíciója káros hatással lehet az egészségre, beleértve a kognitív teljesítmény romlását, a pajzsmirigy működésének elnyomását és a hasi zsír megnövekedését.
Tápanyagok, amelyek enyhítik a félelem és a szorongás hatásait
Amikor egy észlelt fenyegetéssel szembesül, az amygdala értelmezi ezt az érzékszervi információt, és választ kezdeményez, gyakran még azelőtt, hogy a tudatos agynak ideje lenne feldolgozni a helyzetet. Ezt úgy teszi, hogy kommunikál az agy más területeivel, és befolyásolja a neurotranszmitterek felszabadulását. Ezenkívül az amygdala befolyásolja a stresszhormonok, például a kortizol felszabadulását, és tovább erősíti az általános félelmet vagy a szervezet stresszreakcióját. Az amygdala aktivitásának szabályozási zavara vagy ezeknek a neurotranszmittereknek az egyensúlyhiánya hozzájárulhat a túlzott vagy nem megfelelő félelem- és szorongásos reakciókhoz, amelyek különböző szorongásos rendellenességek hátterében állnak. Magának az amygdalának és a testünk különböző részein a jelátvitelért felelős neurotranszmitterek támogatásával Ön elősegítheti a félelemre és szorongásra adott válaszainak jobb egyensúlyát, miközben minimalizálja a túlterhelés káros hatásait a szervezetre.
Magnézium
Neuronális szinten a magnézium a glutamát receptorok NMDA altípusának természetes modulátoraként működik, és tipikus körülmények között hatékonyan blokkolja azok aktivitását. Mivel a glutamát az elsődleges serkentő neurotranszmitter, amely fokozhatja az agyi reakciót, a magnézium moduláló hatása segít az idegsejtek ingerlékenységének fenntartásában, egy szabályozott tartományban.
Magnéziumhiány:
Ha a magnéziumszint nem elegendő, megnő a glutamát-receptorok túlműködésének kockázata, ami fokozott idegi ingerlékenységhez, következésképpen fokozott félelem- és szorongásos hajlamhoz vezethet. A magnézium továbbá befolyásolja más neurotranszmitterek, például a **hangulatszabályozásban jelentős szerepet játszó szerotonin felszabadulását és aktivitását***. Ennek eredményeként a megfelelő magnéziumszint létfontosságú a neurokémiai egyensúly módosításához, és potenciálisan segíthet a félelem és szorongás tüneteinek enyhítésében.
D-vitamin
A legújabb tanulmányok mélyebb összefüggést sugallnak a D-vitamin és az agyműködés között, különösen az érzelmi szabályozás, valamint a szervezet félelemre és szorongásra adott válasza tekintetében. A D-vitamin receptorok bőségesen megtalálhatók az egész agyban, ami azt jelzi, hogy az közvetlen hatással van az agyi aktivitásra. A D-vitamin-hiány a hangulati rendellenességek, köztük a depresszió és a szorongás fokozott kockázatával jár. Egyes hipotézisek arra utalnak, hogy a D-vitamin segít szabályozni a neurotranszmitterek, például a szerotonin szintézisét és felszabadulását, amelyek kulcsszerepet játszanak a hangulat és az érzelmi jólét stabilizálásában.
D-vitamin-hiány:
A D-vitaminnak gyulladáscsökkentő hatása lehet az agyban, ami hiánya esetén az egyént ideggyulladásra hajlamosíthatja, amely tényezőt a közelmúltban a szorongással és hangulati zavarokkal hoznak összefüggésbe.
Cink
Az újabb bizonyítékok rávilágítanak a cink fontosságára az agyműködésben és az érzelmi jólétben. A központi idegrendszerben a cink jelentős mértékben raktározódik bizonyos neuronok szinaptikus vezikulumaiban, és modulálja a különféle neurotranszmitterek, különösen a glutamát és a GABA aktivitását, amelyek az agy serkentő és gátló egyensúlyának szerves részét képezik. A cink glutamátreceptorokra gyakorolt moduláló hatásai segíthetnek megelőzni a szorongással és más hangulati rendellenességekkel összefüggő túlzott idegi izgalom kialakulását. Ezenkívül a cink szerepet játszik a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) neuronális jelátvitelében, amely fehérje nélkülözhetetlen a neuroplaszticitáshoz, a szinaptikus erőhöz és a stresszel szembeni ellenálláshoz.
Cinkhiány:
A cinkhiány megzavarhatja ezeket a neurokémiai folyamatokat, és potenciálisan növelheti a hangulati rendellenességekkel szembeni sebezhetőséget, beleértve a félelmet és a szorongást. Ezért a szervezetben a cink optimális szintjének fenntartása elősegítheti a stresszorokra adott kiegyensúlyozott és adaptív idegi válaszreakciót, és így csökkentheti a szorongással összefüggő tünetek súlyosságát.
B-vitaminok
B-vitaminok alapvető kofaktorai a különböző neurotranszmitterek szintézisében részt vevő enzimeknek, amelyek módosítják a hangulatot és az érzelmi válaszokat. Például a B6-vitamin (piridoxin) nélkülözhetetlen az olyan neurotranszmitterek szintéziséhez, mint a szerotonin és a dopamin, amelyek a hangulat és az érzelmi jólét kulcsfontosságú szabályozói. Hasonlóképpen, a B9-vitamin (folát) és a B12-vitamin (kobalamin) szerepet játszik a SAMe (S-adenozil-metionin) szintézisében, amely vegyület a neurotranszmitterek metabolizmusában vesz részt.
B-vitaminok hiánya:
Ezeknek a B-vitaminoknak a hiánya a neurotranszmitterek szintjének egyensúlyhiányához vezethet, ami potenciálisan növeli a hangulati zavarokkal szembeni sebezhetőséget, beleértve a szorongást is. Ezenkívül a B-vitaminok szuboptimális szintje növelheti a homocisztein szintjét, amely vegyület gyulladással és oxidatív stresszel jár az agyban, tovább súlyosbítva a szorongásos tüneteket.
C-vitamin
A C-vitamin központi idegrendszerben betöltött szerepe egyre nagyobb figyelmet kap, különös tekintettel az érzelmi jólétre, valamint a szervezet félelemre és szorongásra adott válaszára. A C-vitamin alapvető szerepet játszik a neurotranszmitterek, különösen a norepinefrin szintézisében, amely befolyásolja a hangulatot és a stresszre adott válaszokat. Ezenkívül antioxidánsként a C-vitamin küzd az agyban lévő oxidatív stresszel, amely szorongással és depressziós rendellenességekkel hozható összefüggésbe. Tanulmányok kimutatták, hogy a C-vitamin-pótlás szorongásoldó hatású lehet, potenciálisan azáltal, hogy modulálja a szervezet stresszre adott fiziológiai válaszát, segíti a neurotranszmitterek szintézisét, és küzd az ideggyulladás ellen.
C-vitamin hiány:
A krónikus stressz kimerítheti a C-vitamin szintjét az agyban, és potenciálisan ronthatja a szorongásos tüneteket.
